2019 közepétől már csak pályázattal lehet támogatott árhoz jutni a naperőművek üzemeltetéséhez. Megéri? Hogy működik? Megpróbálok segíteni az eligazodásban.
A 2017-ben megszületett METÁR törvény óta sok idő eltelt, mégis csak most került kiírásra az első prémium típusú pályázat. Az eredeti tervek szerint ez csak az 1MW feletti teljesítményű naperőművekre vonatkozott volna, azonban az elmúlt években az 500kW alattiak olyan népszerűek lettek, hogy kisgömböcként kezdték felélni az összes támogatásra szánt keretet. Ezért végül ezek a kicsik is bekerültek a pályázandó prémium rendszerbe. Az egyszerű, fix összegű kötelező átvételi tarifa gyakorlatilag megszűnt.
Innentől tehát minden támogatható átvételű naperőmű méret (50kW-20MW) a prémium rendszerben kaphat jogosultságot támogatott átvételi árra. Más lehetőség támogatásra nincs.
A prémium rendszert egy EU direktíva határozta el, aminek célja az, hogy az időjárás függő, megújuló energia hasznosító erőműveket minél inkább betereljék a normál piaci környezetbe. Így a minél pontosabb menetrendezés az üzemeltetőnek is elemi érdeke lesz, ami ugyanakkor elengedhetetlen a villamos irányítás szempontjából is.
A hazai rendszer lényege, hogy ezeket a támogatásokat mostantól KIZÁRÓLAG PÁLYÁZATON lehet elnyerni. A pályázatokat évente fogják kiírni, adott keretösszeggel. A pályázat kiírásakor meghatározzák a keretből engedélyezhető erőművek mennyiségét, a maximum támogatási időt és a maximum elérhető támogatott bevételt. A 2019 december elején beadandó első ilyen pályázatban a keretösszeg évi 1 Mrd Ft, aminek egyharmadát a kicsik (0,3-1MW inverter teljesítményű), kétharmadát a nagyok (1-20MW inverter teljesítményű) kaphatják. A maximális támogatási idő 15 év, a maximum kérhető árbevétel 26,08 Ft/kWh.
A pályázat beadásakor a pályázó megadja, hogy mekkora árbevételt szeretne a támogatással elérni – ez az ajánlati ár, ami tehát idén maximum 26,08 Ft/kWh. Kevesebbet lehet kérni, minimum nincs meghatározva. A beérkező, érvényes pályázatokat ajánlati ár szerint növekvő sorba rakják és a pályázati keret kimerüléséig ítélik oda a támogatást. Azaz minél kevesebbet kér valaki, annál nagyobb az esélye.
A legfontosabb azonban az, hogy a TÉNYLEGES ÁRBEVÉTEL majd két részből fog összeállni. A megtermelt áramot a szabadpiacon el kell adni, mostantól már a kicsiknek sem veszi át senki az áramát garantált áron. Értelemszerűen a lehető legjobb piaci árra kell törekedni majd, ami többnyire a villamos energia tőzsdén (HUPX) érhető el. Ehhez szükség lesz egy ügyes brókerre, vagy a HUPX-on tevékenykedő kereskedőre is.
Az így kapott piaci bevételhez jön majd a következő hónapban a pályázattal elnyert prémium támogatás. A támogatás aktuális HAVI összegét a MEKH minden hónap után kiszámítja az adott hónap naperőművekre súlyozott HUPX napi átlagárai alapján. Ez az ár az elmúlt hónapokban 17-19 Ft körül mozgott a tőzsdei adatok szerint. Hogy a következő években mi lesz, azt nehéz megjósolni. Ha például az adott hónap piaci átlagára a HUPX-on 18 Ft/kWh lesz majd, akkor a prémium támogatás összege arra a hónapra az ajánlati ár és a 18 Ft különbsége lesz.
Ha valaki tehát 24 Ft ajánlati árral nyer az idei pályázaton, akkor az adott termelési hónapban 6 Ft prémium támogatást kap majd minden megtermelt kWh után. Ezt 15 éven keresztül kapja majd, minden hónapban az aktuális piaci átlagárból számított prémium támogatási összeggel. (A 24 Ft egyébként ugyanúgy, 1% levonásával követi majd az inflációt, mint a KÁT ár eddig.)
Az ördög tehát abban a részletben rejlik majd, hogy az üzemeltető mennyit fog ténylegesen kapni az áramáért a piacon. Ha ügyes volt, a brókere vagy ő jól mozgott a tőzsdén és eladta az mondjuk 19 Ft-ért, akkor abban a hónapban a 6 Ft prémiummal már 25 Ft/kWh bevétele lesz, azaz akár jobban is járhat. Ez azonban elég nehéz. Már ahhoz is jó értékesítő kell majd, hogy valaki legalább azt az átlagárat hozza a HUPX-on, ami a prémium számítás alapja. Ha csak simán eladja az áramot valaki kereskedőnek, akkor biztosan jóval kisebb bevétele lesz.
A piaci értékesítésben SAJNOS A KICSIKNEK VAN A LEGROSSZABB ESÉLYÜK. Egy 500kW-os erőmű termelését szinte biztosan nem lehet majd jól eladni, a tőzsdei résztvevők sem fognak foglalkozni vele, mert kicsi a volumen. Ha egyszerű kereskedőnek adja el, akkor a mai kWh árak 10-12 Ft között mozognak, azaz elképzelhető, hogy a termelő a fenti példa hónapjában 16-18 Ft/kWh bevételre számíthat. Az eddig 32 Ft-ot remélő befektetők számára ez nem hangzik túl jól. Azonban azt is meg kell mondani, hogy még így is a piaci ár felett értékesíthet, csak nem ehhez „szoktunk”. Valószínű, hogy az 500kW-os tervek – és ezzel sajnos a kisbefektetők is – kiszorulnak majd a piacról.
FRISSÍTÉS 2020 -MEGVAN AZ EREDMÉNY! A MEKH publikálta a decemberi pályázat eredményeit. Ebben az látszik, hogy a pályázók 20,20 Ft és 25 Ft közötti árakkal nyertek. A kis kategóriában (300kW-1MW) 61 db pályázat nyert, akik 21,2-25,4 Ft/kWh ajánlati árral pályáztak. A nagyoknál (1MW-20MW) 11 pályázó nyert, 20,2-22,75 Ft/kWh közötti ajánlati árakkal. A 26 Ft-os pályázók már nem kaptak jogosultságot. Például 24 Ft ajánlati ár 5-6 Ft körüli támogatást jelenthet. Ez egy 500kW-os erőmű esetében, megfelelő tőzsdei képviselet nélkül 17-18 Ft bevételt eredményezhet, ami 10 éves megtérülés. A siker kulcsa tehát, hogy ezeknek a kicsiknek sikerül-e – akár közösen – tőzsdére lépni a termelésükkel. Ha igen, akkor valóban elérhető lesz a pályázott 22-25 Ft/kWh bevétel, amivel akár 8-9 éves megtérülés is elérhető lesz.
Érdekes kérdés, hogy mi van, ha valaki végfelhasználónak adja majd el az áramát. Ez is lehetséges, de ha támogatásra pályázik, akkor csak a közhálózaton keresztül (azaz rendszerhasználati díjat fizetni fog a fogyasztó). Ekkor olyan végfelhasználót kell találnia, aki nagyban veszi az áramot, napszakonként más és más árért. Mivel a naperőművek legtöbbször csúcsidőben termelnek, így akár még jól is járhat, mivel az így szerzett piaci bevételre ekkor is megkapja majd a prémiumot.
A pályázat beadásához 1,5% ajánlati biztosítékot kell biztosítani. Aki nyer, annak ezt az összeget 5%-ra kell, feltöltse majd, ami annak garanciája lesz, hogy megcsinálja az erőművet. Ha nem csinálja meg, elveszti az 5%-ot. Ha a nyertes nem tölti fel 5%-ra, akkor a pályázat és a 1,5% is elbukik. Ez sem segít a kisbefektetőknek, akik ezzel sok milliót kockáztatnak majd.
Sajnos a bankrendszer is gyanakvással nézi a piaci alapú bizonytalanságot. Ennek az az eredménye, hogy ma tudtommal egyetlen bank sem hajlandó ilyen naperőműre hitelt adni egyéb forrású (pl. ingatlan) fedezeti biztosíték nélkül. Ez a banki félelem is csak annak köszönhető, hogy a hitelezés is hozzászokott a garantált, fix bevételhez a naperőműveknél. Pedig a versenypiaci projekt finanszírozás soha nem erről szólt. A magas fedezeti elvárás szintén a kisbefektetőket sújtja a leginkább.
Mindezek alapján várható, hogy a kicsik között is inkább az 1MW-os erőművek fognak majd pályázni. A 0,5MW-os naperőművek tehát várhatóan visszakerülnek arra a helyre, ahol a világ bármely más részén is vannak: az üzemcsarnokok, intézmények tetejére.
A pályázat részleteiben sokat segít a MEKH honlapja. Itt megnézhetőek a bontási eredmények is: http://www.mekh.hu/metar-tender