Gyakran felmerülő kérdés, hogy a tavaly beadott rengeteg KÁT kérelemmel megszerzett jogosultság átruházható-e más helyszínre, cégre. A válasz igen, de ennek keretei most sokat szigorodtak. A legfontosabb változás, hogy a kérelemben vállalt üzemkezdési határidő hosszabbítására már csak 10%-kal rövidebb KÁT időszakkal van lehetőség. Azaz aki tavaly decemberben azt ígérte a kérelem beadásakor, hogy idén decemberig (azaz a kötelező 1 éven belül) megkezdi a kereskedelmi üzemet, az már csak 10% KÁT idő elbukásával hosszabíthatja meg ezt a határidőt.
Gyakori kérdés továbbá a szomszédos 500kW-os kiserőművek csatlakoztatásának lehetősége, aminek a szabályozása idén szintén szigorúbb lett. Az alábbiakban erre is kitérek.
Az augusztusban hatályba lépett változásokat a MEKH az alábbiak szerint foglalta össze:
A jogszabályi módosítás a 389/2007. Korm. rendelet [a továbbiakban: KÁTR] szerinti kötelező átvétellel kapcsolatos kérelmek tekintetében az alábbi fő változásokat tartalmazza:
1) 2016. január 1-jét követően benyújtott, napelemes erőműre vonatkozó kérelem esetén kérelmezhető a Hivataltól a villamosenergia-termelés megkezdésére vonatkozó határidő 1 évvel történő meghosszabbítása a kötelező átvételi időtartam 10%-os csökkentése mellett az alábbi feltételek fennállása esetén:a) a beruházás helyszínéül szolgáló terület feletti rendelkezési jog igazolása;
b) a beruházás finanszírozásához szükséges források rendelkezésre állásának igazolása;
c) a területileg illetékes hálózati engedélyes nyilatkozata arról, hogy a villamosenergia-termelés megkezdésére vonatkozó meghosszabbított határidő végéig a közcélú hálózat szükséges átalakításai megvalósíthatók. [Lásd KÁTR 6. § (2a) bekezdés]
2) A kötelező átvételi jogosultság KÁTR (2) bekezdés szerinti megszűnése nem vonatkozik azokra az engedélyköteles erőműegységekre, amelyek kivitelezése 2016. július 1-je előtt megkezdődött. [Lásd KÁTR 6. § (2b) bekezdés]
3) Véghatáridő nélkül kérhető a kötelező átvétel alá eső villamos energia mennyiségének meghatározásáról szóló határozat telephely tekintetében történő módosítása akkor, ha a telephely helyrajzi száma a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendeletben meghatározott telekalakítási eljárás következtében módosul, de a telephely fizikai elhelyezkedése nem változik.
4) A telephely fizikai elhelyezkedés változásával járó meghatározása tekintetében a határozat kiadásának dátumától függetlenül, minden esetben 2017. december 31-ig kérhető a Hivataltól a kötelező átvétel időtartamának és a kötelező átvétel alá eső villamos energia mennyiségének meghatározásáról szóló határozat módosítása.
Valamennyi kérelemtípus MEKH-hez történő benyújtására kizárólag elektronikus úton van lehetőség az ügyfélkapun keresztül. (Forrás: mekh.hu)
A szomszédos erőművek tekintetében a fő kérdés az, hogy az idei változások alapján miként csatlakoztatható a hálózatra sok, egymás melletti napelemes kiserőmű. Bár az idei szigorítás csak az idéntől beadott KÁT/METÁR kérelmek csatlakoztatását szigorítja, de az elosztói engedélyesek a tapasztalat szerint nem tesznek különbség KÁT időpont szerint.
Ennek az az eredménye, hogy szomszédos erőművek ma már csak akkor csatlakoztathatók közös termelői vezetéken, ha KÁT szempontból összevontan kezelik a teljesítményüket. Azaz 10 db 500kW-os erőmű csak 5MW-osként jogosult METÁR-ra ez esetben.
A KÁT/METÁR feltételeit szabályozó 165/2016 rendelkezéseit a 393/2016 Korm. rendelet szigorította meg. Eszerint:5. § (2) E rendelet alkalmazásában az erőműegység névleges teljesítőképességének nagyságát több egymással bármilyen módon műszakilag összekapcsolt – kivéve a villamos energia hálózatra adására szolgáló vezetékeket és egyéb villamos berendezéseket – főberendezés esetén azok együttes teljesítőképessége alapján kell megállapítani.
(3) A kötelező átvétel és a prémium típusú támogatás megállapítása szempontjából az erőműegység névleges teljesítőképességének megállapításakor összevontan kell kezelnia) a közös csatlakozási ponttal rendelkező létesítményeket, továbbá
b) azokat a szomszédos telephelyeket, amelyek a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti kapcsolódó vagy partnervállalkozások használatában vannak.
A jogszabályban hivatkozott kapcsolódó vagy parner vállalkozás fogalmát a 2004. évi XXXIV. törvény 4§-a határozza meg:
4. § (1) Önálló vállalkozás az a vállalkozás, amely nem minősül a (2) bekezdésben foglaltak alapján partnervállalkozásnak, illetve a (3)-(6) bekezdésben foglaltak alapján kapcsolódó vállalkozásnak.
(2)9 Partnervállalkozások azok a vállalkozások,
a) amelyek a (3)-(6) bekezdésben foglaltak alapján nem minősülnek kapcsolódó vállalkozásoknak, és
b) amelyek között olyan kapcsolat áll fenn, hogy egy vállalkozás kizárólagosan vagy a (3)-(6) bekezdésben foglaltak szerinti egy vagy több kapcsolódó vállalkozással közösen valamely másik vállalkozás jegyzett tőkéjének vagy a szavazati jogának legalább 25%-ával rendelkezik.
(3) Kapcsolódó vállalkozások azok, amelyek egymással az alábbiakban felsorolt valamely kapcsolatban állnak:
a) egy vállalkozás egy másik vállalkozás tulajdoni részesedésének (részvényeinek) vagy a szavazatának a többségével rendelkezik, vagy
b) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy
c) egy vállalkozás egy másik vállalkozás felett a tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött szerződés vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján – függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól – döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol, vagy
d) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban – más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján – a szavazatok többségét egyedül birtokolja.
(4)10 Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások és a 19. § 1. pontjában meghatározott befektetők is, amelyek egy vagy több másik vállalkozáson keresztül állnak egymással a (3) bekezdésben meghatározott kapcsolatban.
(5) Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek továbbá azok a vállalkozások, amelyek egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén a (3) és (4) bekezdésben meghatározott jellegű kapcsolatban állnak egymással, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják.
(6) A befektetők érdekeltsége tekintetében – az (1)-(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően – önálló vállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amellyel a 19. § 1. pontjában meghatározott befektetők külön-külön és együttesen sem állnak a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kapcsolatban, vagy amelynek a befektetői sem közvetlenül, sem közvetve nem vesznek részt az irányításban, vagy amelynek a befektetői nem vállalkozásként működnek. Ellenkező esetben a vállalkozás kapcsolódó vállalkozásnak minősül.
Gyakorlatban ez annyit jelent, hogy idéntől azok a szomszédos kiserőművek, amelyek külön szeretnének átvételi jogosultságot, külön csatlakozási infrastruktúrán és külön termelői vezetéken kell, csatlakozzanak. Tehát sok kicsi erőműnek sok külön termelői vezetékének kell lennie, ami egy távoli, akár több kilométeres távolságban drága és sokszor megoldhatatlan feladat.
(A 2016. december 31 előtt beadott KÁT kérelmeken alapuló szomszédos erőművekre jogilag még a 389/2007 Korm. rendelet vonatkozik, amelyik nem zárta ki ilyen módon a közös csatlakozási pontot és a vállalkozások jogviszonya sem volt szabályozva:
3§.(13) E rendelet szempontjából az erőműegység névleges teljesítőképességének nagyságát több egymással bármilyen módon műszakilag összekapcsolt (kivéve a villamos energia hálózatra adására szolgáló vezetékeket és egyéb villamos berendezéseket) főberendezés esetén azok együttes teljesítőképessége alapján kell megállapítani. )
További érdekes kérédés, hogy mi van akkor, ha ugyanaz a tulajdonos, ugyanazon a helyrajzi számon bővíteni szeretné a meglevő 0,5MW-os erőművét úgy, hogy a bővítéssel átlépi a 0,5MW-os határt. A rossz hír az, hogy ebben az esetben a teljesítményt szintén összevontan kell kezelni, azaz amennyiben a jelenlegi, már üzemelőre van KÁT szerződése, azt valószínűleg elveszti és az új, összevont teljesítmény után kell kérni. Szükséges lesz továbbá kiserőművi engedély is a bővítéshez, hiszen összeadva már elérte az engedélyköteles méretet.
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 58. § (1) bekezdése szerint az erőművi engedélyezés szempontjából – kivéve a szélerőmű parkok esetét – a 0,5 MW-os, illetve az 50 MW-os erőművi teljesítményhatárt az erőművi névleges teljesítőképesség nagyság megállapítása során úgy kell alkalmazni, hogy az engedélyt kérelmező tulajdonában lévő, egy telephelyen üzemeltetett valamennyi erőműegységet, amely villamos energia előállítására alkalmas, együttesen kell figyelembe venni. E bekezdés alkalmazásában telephely alatt a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 33. pontjában meghatározott telephelyet kell érteni.
A fentiek alapján a bővített erőmű engedélykötelesnek minősül, ha ugyanazon a helyrajzi számon építik meg és együttesen elérik az 500 kW villamos teljesítményt.
Tehát érdemes az esetleges új ötleteket új helyrajzi számra telepíteni.