Gyakran felmerülő kérdés, hogy olyan helyen, ahol az ügyfél úgy tapasztalja, hogy sokat fúj a szél, megérheti-e háztartási kiserőmű méretű szélgenerátort alkalmazni.
Szélenergia hasznosítás szempontjából fontos leszögezni, hogy jelentős különbség van 10-20 méteren és 80-120 méteren. Az sem mindegy, hogy az adott helyen mekkora az építési engedély nélkül felállítható kerék magassága (általában 8-12 m).
Nagy általánosságban elmondható, hogy a valóban szeles vidéken érdemes lehet napelem + szélturbina kombinált megoldással áramot termelni, mert sokszor igaz, hogy amikor nagyon fúj a szél, akkor nem annyira süt a nap és fordítva.
Általános szabály, hogy szélgenerátoros beruházást csak legalább 6-9 hónapos helyi szélmérés alapján javasolt eldönteni.
Tájékozódásul azonban sokat segítenek az átlagos meteorológiai adatok.
Hazánkban a szélsebesség évi átlagai 2-4 m/s között változnak.
Magyarországon 10 méteres magasságban a legnagyobb átlagos éves energiát a 4-9 m/s-os szelek hordozzák (átlagosan 20-120 kWh/m2), tehát vélhetően ebben a sebességtartományban használható szélgenerátor lenne a célravezető.
A magyarországi meteorológiai állomások adatai alapján 10 m-es magasságra korrigált szél adatsora alapján az éves átlagos szélsebesség 1,47 m/s (Jósvafő) és 4,05 m/s (Szentkirályszabadja) között változik. Így az európai szélosztályozás alapján hazánk a mérsékelten szeles kategóriába sorolható.
Ezen a magasságon az 1-3 m/s-os sebességű szelek átlagos éves tartama a legnagyobb (1500-3000 óra), azaz a gyenge szelek a legjellemzőbbek országunkra. A 10 m/s-nál nagyobb szelek tartama éves átlagban nagyon kicsi, általában egy állomáson a 100 óra alatti értékek jellemzőek. Ne felejtsük, hogy a legnagyobb átlagos éves energiát a 4-9 m/s-os szelek hordozzák.
A legszelesebb hónapban az 1-4 m/s-os szelek a leggyakoribbak, 15-35 százalékos relatív gyakorisággal. A legkisebb átlagsebességű hónapban az 1-2 m/s-os szelek fordulnak elő a legnagyobb – átlagosan 20-40 százalékos – gyakorisággal.
Fentiek alapján könnyen belátható, hogy hazánk területén 10 m körüli magasságban sehol nincs olyan szélpotenciál, ami hálózatba kapcsolt területen belátható időn belül megtérülne. Számításaink szerint még a szelesebb éves átlagértékű (>3 m/s) helyeken is 30 év feletti a megtérülés, ami túlmutat a berendezés élettartamán.
Olyan tanyáknál sem éri meg, ahol a hálózati csatlakozás nem megoldott, mivel ott egy napelemes rendszerrel biztosan gazdaságosabb.
20-30 méter magasságban viszont már érdemes mérni és számolni is. Nagy általánosságban itt elmondható, hogy olyan szelesebb éves átlagértékű (>3 m/s) helyen, ahol nincs esély a hálózati csatlakozásra, lehet értelme a szélgenerátoros rendszernek. Természetesen itt is napelemekkel kombinálva.
70-80 méter felett teljesen más a helyzet, mivel a szél sebessége a magassággal négyzetes arányban nő. Ráadásul ebben a magaságban már sokkal kiszámíthatóbb a szélirány. Magyarországnak számos olyan területe van, ahol jól kihasználható potenciál van szélerőművek telepítésére.